II. ELEKTRONIKUS ÉLETTERÜNK

1. Az „új médiumok”

A homo digitalis már más szemszögből szemléli a világot, és irányítja az életét. A változatosság nemcsak őt, a modern kor emberét jellemzi, hanem az általa használt innovatív eszközöket is. Az innováció okozta technológiai- és kommunikációs forradalom új médiumok megjelenését (is) eredményezte. A szakirodalom összefoglaló néven „új médiaként” emlegeti a digitális-konvergens médiumokat, vagyis azokat a tömegkommunikációs eszközöket- ilyen mindenekelőtt az internet és a harmadik generációs mobiltelefon-, amelyek digitális jeltovábbítással működnek, és amelyek egyesítik magukban a „régi”médiumok számos sajátosságát. Nehéz pontosan meghatározni, hogy miben különböznek az „új médiumok” a „régiektől”, mégis vannak olyan médiumjellemzők, amelyek egyértelművé teszik a különbséget.  Ilyen különbség az interaktivitás, amely aktív közreműködésre és kölcsönhatásra utal a forrás és a felhasználó között (a korábban passzív felhasználó már aktívan válogathat a rendelkezésére álló tartalmak között), valamint különbség még a felhasználó által megélt társas jelenlét, vagyis „a médium alkalmazásával, másokkal kialakítható személyes kapcsolat érzése.” [1]

 Az új, digitális média egyik legfőbb sajátossága még a tartalombőség, vagyis az, hogy a digitális jeltovábbításnak köszönhetően az új médián keresztül megszerezhető információk mennyisége meghaladja a régieken keresztül megszerezhetőkét. Egy másik jellemző sajátossága a platformfüggetlenség, vagyis hogy a tartalom elválik az infrastruktúrától: a neten hozzáférhető web, vagy a mobiltelefonon hozzáférhető wap egyaránt alkalmas újságolvasásra, e-mailezésre, rádióhallgatásra, tévénézésre.  

D.McQuail  A tömegkommunikáció elmélete című könyvében az új médiumokat négy fő kategóriára osztja tartalom-, felhasználás- és kontextus típus különbözőségek szerint.

1.      Személyközi kommunikációs médiumok az egyik kategória és ide tartoznak a telefonok (egyre inkább a mobilok) és az elektronikus levelek. A tartalom általában rövid életű és magánjellegű, valamint az így kialakított kapcsolat fontosabb, mint az információ.

2.      Interaktív játék médiumok, amihez főként számítógépes és videojátékok valamint a virtuális valóság eszközök tartoznak.

3.      Az információkeresési médiumok igen tág kategória, amelybe az internet is tartozik, sőt egyre inkább a mobiltelefon is (információszerző jellegéből adódóan). Az új információs csatornák és más elérhető források között nehéz különbséget tenni, itt is az interaktivitás - és ezáltal a rugalmasság és a felhasználói önállóság- a legfőbb megkülönböztető változó.

4.      A negyedik kategória a kollektív részvételi médiumok, amely nevében hordozza az általa meghatározott fogalomkört: internet-információk, gondolatok, vélemények, tapasztalatok megosztása, cseréje, aktív (számítógéppel közvetített) kapcsolatok kialakítása. Ide tartozik az internet valamint a video- és telefonkonferencia. (McQuail, 2003)

A felsorolásból kiderül, hogy milyen összetettek és sokfélék azok a jellemzők, amelyekkel az „új médiumok” bírnak. 

Az új információs- és kommunikációtechnológia legalapvetőbb jellemzője valószínűleg a digitalizáció: „az a folyamat, melynek során szöveg (szimbolikus jelentés minden kódolt és rögzített formában) egy bináris kódra redukálható és ugyanazon gyártási, elosztási és tárolási folyamatokon mehet keresztül.”[2] A változásoktól függetlenül fennmaradtak a korábban innovatívnak számító eszközök, tömegmédiumok, sőt egyesek megőrizve identitásukat fel is virágoztak. Az „új elektronikus médiumok”egyelőre inkább a létező skála bővítésének tekinthetők, mintsem utódjának.

Bill Gates, a Microsoft elnöke és vezető szoftvertervezője, a 2006-os nemzetközi CES (Consumer Electronics Show – Szórakoztatóelektronikai Vásár) rendezvényen mondta a következőket: „Eljött az idő, hogy megvalósítsuk a különböző eszközök, szoftverek és szolgáltatások integrált használatát, és ezzel magasabb szintű felhasználói élményt biztosítsunk az emberek számára.” Legyen ez a vezényszó.

1.2. A digitális médiarendszer

A magyar médiapolitikának szinte egy időben kellett szembenéznie a duális médiarendszer megteremtésével és a digitális technológia következményeivel. Az eltelt idő még nem volt elég ahhoz, hogy a felhasználók, a szolgáltatók és a médiapolitikai döntéshozók alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez. A korábban elkülönült kommunikációs hálózatok és a felhasználói eszközök átjárhatóvá válnak, összemosódnak az egyéni és a nyilvános kommunikációt biztosító szolgáltatások, összeolvadnak a különböző információs és kommunikációs piacok. E folyamatok egyetlen hagyományos médiaszektort sem hagynak érintetlenül: megváltoztatják a nyomtatott sajtót, a rádiózást és a televíziózást, a zeneipart, a filmgyártást. A digitalizáció és a konvergencia végső soron egy új médiarendszer kialakulásának alapja, amelyben feloldódnak a kommunikáció korábbi médiumai. Megszűnik a technológia- szolgáltatás-vállalkozás egysége, az erőforrások szűkösségét azok bősége, a tömegkommunikáció egyoldalúságát a digitális média interaktivitása váltja fel. A döntéshozók között abban már egyetértés van, hogy a szabályozásnak igazodnia kell ahhoz a körülményhez, hogy a digitalizáció következtében a tartalom elválik az infrastruktúrától. A digitális médiarendszert viszont az adattárolási, adatfeldolgozási és adatátviteli teljesítmény folyamatos növekedése és az erőforrások bősége jellemzi. A jelenlegi médiapolitika másik kiindulópontja az egyoldalúság, amely eddig a tömegkommunikációt a személyközi kommunikációtól elhatároló egyértelmű jellemző volt. A rádió és a televízió esetében az egyoldalúság kiegészült az egyidejűséggel is. A digitális média szolgáltatásaira viszont a közvetlen és azonnali visszacsatolás lehetősége jellemző. Az új médiarendszer interaktív: egyre nagyobb választási és beavatkozási lehetőséget ad a felhasználónak. A digitális médiarendszer további meghatározó jellemzője a globalitás, amely a technológiai globalitást, a tartalmak globális hozzáférhetőségét, valamint a piac globalitását jelenti. A globális hozzáférés egyrészt ugyanazon tartalom fogyasztását a világ bármely pontján lehetővé téve kulturálisan azonossá tesz, másrészt viszont nem képes áthidalni a kulturális szakadékokat. Az utóbbi tényező korlátokat állít minden beavatkozás elé: az egyes kommunikációs tartalmak megítélése, a véleményszabadság határainak kijelölése gyakran még Európán belül sem egységes, hát még globálisan. Az érintett értékek kultúrafüggősége megoldhatatlan nehézséget jelent az illegális és ártalmas tartalmak elleni küzdelemben.

A globális technológia és tartalom globális médiavállalkozásokat feltételez, amelyek egyre több nemzeti piacot és egyre több piaci szektort hódítanak meg. A globalitás szemléletváltást követel a döntéshozótól és azt, hogy tisztában legyen a saját mozgásterével, ezzel szemben a digitalizáció éppen azzal okozza a döntéshozó számára a legsúlyosabb nehézséget, hogy nem tűri a világos és egyértelmű határokat. A digitális média számos olyan eszközt és szolgáltatást feltételez, amelyek magukban rejtik a diszkrimináció veszélyét; ilyenek például az adatátviteli szolgáltatások. Az esélyegyenlőség érekében a szolgáltatáshoz hozzáférést biztosító eszközöket (dekódereket) elérhetővé kell tenni az arra jogosultaknak, mivel a felhasználók (nézők) döntő többsége analóg televíziókészülékkel rendelkezik, amely csak egy átalakító berendezés segítségével tudja fogadni a digitális jeleket. Manapság egy ilyen eszköz ára egy asztali DVD-íróéval vetekszik, és nem világos, hogy ki fog majd „segíteni” a megvásárlásukban, miként a mobilkommunikáció- vagy a kábelszolgáltatók részt vállalnak a telefonkészülékek vagy az internetmodemek árából. (Tanner, 2006)

 „A digitalizáció napjainkban legalább akkora médiapolitikai törést okoz, mint korábban a kereskedelmi rádiók és televíziók megjelenése, viszont fogyasztói magatartás és a médiapiaci realitások arra utalnak, hogy a tényleges médiahelyzet valószínűleg még sokáig nem változik meg radikálisan.{…}Ezzel szemben az új médiarendszer ígérete igen kecsegtető: ereje a nyilvános és egyéni kommunikáció határait elmosó szolgáltatásokban mutatkozik meg – a digitális média már nemcsak az üzenet, hanem egyúttal a közönség válasza is.”[3]

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat