A homo digitalis kora

A homo digitalis, vagyis a modern kor embere a tér és idő szabadságát kapta meg az új évezredben. Ott áll egy forradalmian globális változás küszöbén, ami olyan változásokat generál, mely kétségkívüli hatással lesz az emberi kommunikáció jövőjére.

3. Digitális szakadék

Napjainkban egyre fontosabbá válik az a kérdés, hogy a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök elterjedése milyen gyors, illetve, hogy milyen hozzáférési eséllyel és milyen használati attitűdökkel rendelkeznek a társadalom tagjai. Az érdeklődés arra irányul tehát, hogy az IKT-eszközök (Info. Kommunikációs Technológia) milyen mértékben válnak a hétköznapi élet, a kultúra elfogadott elemeivé. Ilyen eszköz a számítógép- azon belül is az internet-, valamint a mobiltelefon-azon belül is a böngészővel ellátottak.

A szakadék-metafora arra utal, hogy a társadalom szélsőségesen elszeparálódhat a digitális írástudás[1], az infó-kommunikációs eszközök használata szempontjából. A szegregált információs társadalomban szakadék képződik a digitális írástudatlanok és az írástudók között. Az előbbiek nem élvezhetik a technológiai fejlődés nyújtotta előnyöket, miközben tartósan kiszorulnak a gazdaság azon növekvő területeiről, amelyeken az infó-kommunikációs eszközök használata olyan alapkövetelménnyé

vált, mint a hagyományos írni-olvasni tudás. A digitális szakadékok keletkezése, elmélyülése egy olyan új jelenségre utal, amelynek a társadalmi rétegződés szempontjából is jelentősége van. Fontos kérdéssé vált az, hogy a megfigyelt társadalmi-demográfiai különbségek az IKT eszközök hozzáférési és használati szintjében milyen mélységűek: áthidalható törésvonalak, vagy egyre szélesedő szakadékok? (Tárki, 2001) Az Unió lakosságának több mint fele részben (vagy egészben) kimarad az információs társadalom nyújtotta előnyökből, ezért az EU lisszaboni célkitűzéseinek egyik alapvető eleme az e-befogadás (e-inclusion).

A digitális megosztottság elleni küzdelem a politikai napirend részévé

vált Európában.

Ahogy a digitális infrastruktúra és az eszközhasználat fejlődik, úgy terjed az internet és a mobilhasználat a világban. Ennek vizsgálatára a WAN (World Association of Newspapers) minden évben elkészíti a világ "digitális hőtérképét", így történt ez 2008-ban is.

 

2.1. ábra: Digitális hőtérkép[2]

 

digit_hoterkep.jpg


  Mint ahogy azt láthatjuk, a digitális szakadék kifejezésnek igen is van létjogosultsága, hiszen rápillantva a képre, egyből jól látszanak a világnak azon szegmensei, amelyek érintetlenek, vagy kevésbé érintettek digitálisan. A leginkább lemaradó területek („digitálisan hűvösek”), ahol az internet használat 40%, a mobil használat pedig 65% alatti, szinte az egész afrikai kontinens, Közép- és Dél Amerika, az ázsiai régió, illetve Grönland környéke. A „forró” területek közé tartozik Észak-Amerika, Európa nagy része, Ausztrália, Japán, valamint a mobil használat 65% felett van egész Oroszországban. Világosan kiderül, hogy még hova fejlődnünk, és hogy hol kell „betömíteni” a réseket.  

A digitális szakadék létezésének bizonyításához nemzetközi szinten a következő számokat szokták felsorolni:[3]

·         egész Afrikában összesen 14 millió telefonvonal létezik – kevesebb, mint Manhattanben vagy Tokióban

·         a gazdag országokban a világ lakosságának 16%-a él, de itt található a világ internet hozzáféréssel rendelkező számítógépeinek a 90%-a;

·         A világ internet használóinak 60%-a Észak Amerikában található, pedig itt a világ népességének csupán 5%-a lakik;

·         Két amerikaiból egy online van, Afrikában ez az arány 250 az egyhez;

·         Bangladeshben egy számítógép nyolcévnyi átlagfizetés értékébe kerül.

 

A magyar internetezők magasabban képzettek és tehetősebbek, átlagéletkoruk pedig 20 évvel alacsonyabb, mint a nem internetezőké. Naponta több mint fél órával kevesebbet tévéznek, mint a nem internetezők, az internet hírforrásként jelentősen csökkenti a televízió dominanciáját körükben, és messze maga mögé utasítja a rádiót és a nyomtatott sajtót. Az internetezők szerint az internet a leghitelesebb, míg a nem internetezők szerint a legkevésbé hiteles hírforrás - állítja az Index és a Forsense kft  kutatása.

Még mindig mérvadó az elképzelés, hogy a technológia a világ megváltoztatásának legfőbb eszköze, bár már korábban (a rádió és a televízió „hőskorában”) is úgy gondolták, hogy az említett médiumok kommunikációs hatóköre segít áthidalni a társadalmi és gazdasági fejlődésbeli szakadékokat. A valóságban ez nem így lett, inkább származási országukért és kultúrájukért tettek többet ezek a technológiai innovációk, mintsem a „harmadik világ” kedvezményezettjeiért. Igaz, hogy az „új média” használóinak nagyobb a lehetőségük a hozzáférés követelésére és a kulturális elnyomás visszaszorítására, mégis nehéz belátni, hogy miben különbözik a jelenlegi helyzet a korábbitól. Úgy tűnik, hogy leginkább a nyugati értékeknek és kulturális formáknak kedvez – ezen belül az individualizmusnak és személyes szabadságnak- a kommunikációtechnológiai fejlődés. (McQuail, 2003)

3.1 Ismérvek

Lényeges, hogy az embereknek milyen elvárásai vannak az új technológiával szemben. Vannak, akikre ösztönzőleg hat, tudásuk gyarapítására használják, ami által egy jobb jövőképhez jutnak, és így jobbak (lesznek) a lehetőségeik. Ott vannak viszont a „nincstelenek” akikre egyrészt azért találó ez a kifejezés, mert nincs hálózati hozzáférésük, valamint azért is, mert ez egy növekvő alsó réteget határoz meg, akikben sem motiváció nincs, se nem illeszkednek bele életük különböző területein a digitális eszközök világába. A digitális szakadék kialakulásának, mélyülésének okait a következő fő csoportokba sorolhatjuk:

·         Gazdasági természetű okok: például magas PC árak, nincs olyan hely, ahol ingyen vagy nagyon olcsón lehet internetet használni, stb.

·         Társadalmi természetű okok: például eltérő iskolai végzettség, jövedelmi szint, lakóhely, stb.…

·         Kulturális, tudatosságbeli okok: nincs rá szüksége, még nem látta a hasznát, nincs mintaadó réteg, stb.…

·         És tartalmi okok: nincs őt érdeklő tartalom vagy szolgáltatás, vagy nem érhető el az anyanyelvén, elégtelenek az információk stb.…

Ezek mentén rajzolódnak ki a digitális törésvonalak egyének, családok, társadalmi csoportok, földrészek, szervezetek között. Így ezen okokból fakadóan a társadalom két nagyobb rétegre szakadhat eltérő életszínvonallal és életstílussal, mégpedig a „digitális írástudókra”, akikre ösztönző hatással van az új technológia használata valamint a digitálisan analfabétákra, akiknek nincs lehetőségük és nem is motiváltak. Előrebocsátott összegzésként elmondható, hogy az információs társadalom fejlettségének szempontjából (is) hátrányos helyzetű csoportok az IKT eszközökhöz való hozzáférés és használat tekintetében az elmúlt tíz évben lassan, de kitartóan ledolgozták korábbi számottevő hátrányukat. Az utóbbi években leginkább a származás, a szubjektív anyagi helyzet illetve a településtípus tekintetében korábban hátrányos helyzetű csoportok helyzetében történt jelentős előrelépés. A kor és az iskolai végzettség, azaz a digitális megosztottság klasszikus jellemzői továbbra is lényeges szerepet játszanak, míg a nem egyre kevésbé befolyásoló tényező (3.0 ábra).[4]

Az összesített index értéke 53-ról 65-re emelkedett, amely jól mutatja, hogy mindent összevetve a digitális felzárkózás megkezdődött az elmúlt években.


3.0_digi_megosztottsag.jpg

A következőkben ezen ismérvek alapján szelektálom azt, hogy mi játszhat szerepet a digitális szakadékok kialakulásában, a részekhez tartozó ábrákon[5] pedig nyomatékot is adok az állításoknak.

3.1.1 Társadalmi szint

Amerika gazdag rétege rengeteg információhoz fér hozzá, ezzel szemben a szegénység információszegénységhez, az pedig még nagyobb szegénységhez vezet. A faji eltérések szakadékot teremtenek az innovatív technikák elérésében, s erősödnek a faji különbségek.  (Tapscott, 2001) Magyarországon markáns digitális törésvonalak rajzolódnak ki a különböző társadalmi rétegek között a számítógép és az internet hozzáférés, illetve használat vonatkozásában. Élesen elkülöníthetők a digitális írástudásban élenjárók és a leszakadók rétegei. Egyes társadalmi csoportok mind az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök hozzáférésében/használatában, mind az ismeretek tekintetében tartósan lemaradtak az élenjáró rétegekhez képest. Ráadásul esetükben az IKT-eszközökkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatakor is igen negatív véleményekkel találkozni. (Tárki, 2001) Az anyagi helyzet fontosságát mutatja, hogy a jövedelem szerinti egyenlőtlenségek is igen meghatározóak a számítógép- és internethasználat tekintetében hazánkban. (lásd 3.1 ábra) Csupán a legfelső két jövedelmi ötödbe tartozók többsége számítógép és nethasználó. Az alacsonyabb jövedelműek között egyre kevesebb felhasználót találunk, kivéve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében, ahol többségében fiatalok vannak, akik általában még tanulók és az iskolákban hozzáférnek a PC-hez és a nethez.  A hazai eredményektől függetlenül elmondható, hogy a fejlődő országokban - mint minden más területen - a hálózathoz való kapcsolódás is messzemenőkig lemarad a fejlett országokhoz képest és ennek gyökere az infrastrukturális elmaradottságából ered elsősorban.


jov.jpg

jovnet.jpg

3.1.2 Kor 

Az IKT eszközök használata és az egyén életkora rendkívül szoros

összefüggésben állnak. Ebben jelentős szerepe van az oktatási rendszernek, melynek kereteibe már jelentős mértékben beépült a számítástechnika oktatása. A fiatalabb korcsoportok tudása mindig korszerűbb, mint az idősebb generációké. A fiatalok tehát már az iskolapadban elsajátíthatják azt az alapszintű tudást, amely az IKT

eszközök használatához szükséges.  Az iskolában a tanulók többsége hetente többször használja a számítógépet, és ami örvendetes tendencia: ebben nem mutathatók ki markáns társadalmi különbségek. Az információs technológiákkal való megismerkedés lehetősége látható eredményekkel jár: a fiatalok messze élenjárók a számítógépes ismeretek, az információs technológiai eszközök használata területén. Mindehhez talán az a nagyon kedvező jelenség is hozzájárult, hogy az iskolákban a diákok, függetlenül a család anyagi helyzetétől, gyakorlatilag egyenlő eséllyel férnek hozzá a számítógéphez és az internet szolgáltatásaihoz. A WOP felmérését tekintve a 3.4/a és b ábrákon megfigyelhetjük, hogy a fiatalabb korosztály szinte teljes egészében digitálisan szocializált, ezzel szemben az idősebb korosztály (főleg a nyugdíjas kort elérve) már alig használja a számítógépét és ezzel egyidejűleg az internetet. Azt is láthatjuk, hogy az elmúlt évekhez képest a középkorúak és a 60 év felettiek körében erősödött az arány, ami azt jelenti, hogy a kor tekintetében csökken a digitális megosztottság.


3.2._kor_pc.jpg

3.2._kor_pnwt.jpg

3.1.3 Nem

A nem számítógép- és internet használatra gyakorolt hatása nem mondható erősnek, viszont –ha néhány százalékkal is- a férfiak javára dől a mérleg, ami a különbségeket illeti. Ezzel együtt elmondható, hogy a társadalom egészét tekintve egyre nő a számítógép- és internet használók aránya.


3.3_nemek_szerint_pc.jpg

3.3_nemek_szerint_net.jpg

3.1.4 Iskolázottság

Az érettségizett emberek 24%-át és az alacsony jövedelműek 37%-át érdekli a számítógép, mint információszerző eszköz, ezzel szemben a főiskolai és egyetemi végzettségűek 64%-a és az 50 ezer $ éves jövedelmet meghaladó keresetű emberek 69%-a vélekedik így. Az emberek 59%-a szerint az új technológiához értők és nem értők között 25-50 év múlva nagyon komoly konfliktusok lesznek.  (Tapscott, 2001)

A digitális megosztottság másik kiemelkedően fontos tényezője az iskolai végzettség. Ezzel kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy míg a közép- és felsőfokú végzettségűek többsége használ számítógépet, addig a szakmunkásoknak csupán 31 százaléka, és a legfeljebb általános iskolát végzőknek mindössze 28 százaléka. A korábbi évek állapotához viszonyítva a kornál tapasztalthoz hasonló következtetést vonhatunk le. Egyrészt megfigyelhetjük, hogy minden csoportban növekedett a használók aránya, másrészt a leszakadó csoportok esetében nagyobb mértékű volt a növekedés, ebből adódóan az elmúlt években az iskolai végzettség megosztó hatása is gyengült valamelyest (3.6 ábra). Az internethasználók aránya a vizsgált években minden iskolai végzettség szerinti csoportban növekedett.

A felsőfokú és a középfokú végzettségűek többségükben (73–55%) már használnak internetet, a szakmunkásképzőt végzetteknek ugyanakkor kevesebb, mint ötöde (17%) szokott internetezni.


3.4_vegzettseg_pc.jpg

3.4_vegzettseg_net.jpg

Végezetül szeretném megemlíteni az egyéb okból hátrányos helyzetűeket is. A nemzetközi és a hazai informatikai kutatásoknak is egyre népszerűbb területe az úgynevezett „segítő technológia” (Assistive Technology), magyar betűszóval ST. Általános értelemben az ST-hez sorolják a rehabilitációs segédeszközöket, használati tárgyakat is, de az utóbbi időben jobban elterjedt a kifejezés szűkebb értelemben vett alkalmazása, amikor kizárólag az ilyen célokra felhasznált információs és kommunikációs technológiákat értik alatta.  Az ST fókuszát nehéz pontosan körülhatárolni, hiszen az összes informatikai alkalmazás célja az emberi feladatvégzés megkönnyítése, a lehetőségek bővítése, a problémamegoldás stb.. a kényelmesebb életvitel reményében. Ahogy a fogyatékkal élők és az átlagosnak tekinthető emberek közt sincs éles határvonal, azt is nehéz meghatározni, hogy egy információs technológiai alkalmazás milyen ismérvek alapján tekinthető ST-nek. Az eltérés a fogyatékkal élők és a „normál” emberek között leginkább a speciális felhasználói csoportok lehetőségeinek, igényeinek és az átlagostól eltérő használati szituációinak megismeréséből adódik. Egy vak illetve gyengén látó ember esetében óriási segítség egy hang vezérelte számítógép, a testi fogyatékkal élőknek a chip vezérelte robotkar és még számos innovációt fel lehetne sorolni, amely hozzásegítené a hátrányos helyzetűeket a „normális” életbe való beilleszkedésbe és a technika iránti elszigeteltségük csökkentésére. Napjainkban az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unióban az ST lényeges változáson megy keresztül, annak köszönhetően, hogy az életszínvonal és a társadalmi felelősségvállalás növekedésével jelentős társadalmi igény mutatkozik a fogyatékkal élők életminőségének javítására. (Lauffer László: Információs technológiák segítő alkalmazásai)[6] Idehaza egyes hátrányos helyzetű csoportok megkezdték felzárkózásukat a hozzáférés és használat tekintetében az átlaghoz. Ezt segítendő megkezdődött az IT-mentorok képzése is.

A szociális ágazat informatikai fejlődése az elmúlt évtizedben jelentősen elmaradt a többi ágazat előrelépésétől. A 2006-os évben ugyanakkor szerencsére megfigyelhetőek az ágazat felzárkózásának első jelei. 2006-ban a szociális szolgáltató szervezetek 75%-a rendelkezett számítógéppel, és a munkatársak fele használta is azt. 2006-ban számos olyan fejlesztés indult, amely az ellátórendszer további modernizálását célozza. Fontos fejlemény, hogy 2006 első félévében kiépültek a szociális ágazati statisztikai információs rendszer alapjai. (BME-ITTK, 2006)

Összegzésképpen elmondható, hogy a digitális írástudásban élenjárók csoportjába elsősorban a fiatalok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők, a felsőfokú végzettségűek és – ha kevés eltéréssel is- a férfiak tartoznak. A digitális fejlődésre szorulók pedig főleg a szegényebbek, az idősebbek, és az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők valamint egyéb hátrányos helyzetben lévő emberek.



[1] Míg a kilencvenes évek közepén az “informatizált” jelzővel próbálták összefoglalni a modern információs és kommunikációs eszközök hozzáférését, a háztartások ellátottságát, illetve az ezek használatában való jártasságot, addig  napjainkban egyre inkább a “digitális írástudás” megjelölés kerül előtérbe. Forrás: Tárki Rt.: Az információs kultúra ;VTR Monitoring kutatás (2001)

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a075.pdf  2008.11.01.

[4] Magyar Információs Társadalmi Jelentés 1998-2008; Budapest (2007. december) 2008.11.03. 

[5] Saját szerkesztések. Forrás: A digitális jövő térképe (A magyar társadalom és az internet); gyorsjelentés a WIP magyarországi kutatásainak eredményeiről (2006) http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b027.pdf  2008.11.03.

[6] Lauffer László és Koncz Péter cikke: Információs technológiák segítő alkalmazásai  http://www.epa.oszk.hu/01400/01403/00002/pdf/00002.pdf  (2008. 10.30.) 10. oldal





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 159
Tegnapi: 122
Heti: 418
Havi: 3 305
Össz.: 256 891

Látogatottság növelés
Oldal: Digitális szakadék
A homo digitalis kora - © 2008 - 2017 - homodigitalis.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: móbiltelefón - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »