A homo digitalis kora

A homo digitalis, vagyis a modern kor embere a tér és idő szabadságát kapta meg az új évezredben. Ott áll egy forradalmian globális változás küszöbén, ami olyan változásokat generál, mely kétségkívüli hatással lesz az emberi kommunikáció jövőjére.

I. ÚJ FAJ SZÜLETÉSE

homodigitalis.jpg

1. Történeti áttekintés

1.1 Nem tudunk nem kommunikálni

A „kommunikál” szó a latin communicare igéből ered, amely annyit tesz: ’megoszt, közöl’, ez pedig a ’köz, közös’ communis-ból származik. A kommunikáció tehát  valaminek a közlése, a közös tudás gyarapítása céljából. Ez  minden közösség alapfeltétele. Az elmúlt évezredek során az ember különböző médiumokat használt arra, hogy térben és időben kommunikáljon: fát és követ, tüzet, füstöt, papiruszt majd papírt, zászlókat és szemaforokat, elektromosságot és elektromágneses hullámokat. Az újabb médiumok megjelenése, a régebbiek átalakítását vonta maga után (bár ettől függetlenül ma is használjuk a régebbi eszközöket). Noha az idő előrehaladtával a kommunikációs formák radikális változásokon mentek keresztül, a kommunikáció rendelkezik néhány olyan jellemzővel, melyek több mindentől függenek: az idő múlásától, a résztvevők méretétől és összetételétől, valamint az őket elválasztó térbeli és időbeli távolságtól. Tehát a kommunikáció egy olyan jelenség, amely jellemez minden embert és mindent, ami emberi. Az emberi, illetve az állati/növényi kommunikáció közti különbség kulcsszava a jelentés[1], hiszen az emberi kommunikáció értelemteli, tele van jelentéssel. Amikor kommunikálunk, többé-kevésbé tudatosan tesszük, valamilyen céllal, viszont akaratlanul is küldünk jelzéseket (például idegességünkben izzadunk, vagy zavarunkban elpirulunk), ezért is mondják azt, hogy egyszerűen „nem tudunk nem kommunikálni”. Tehát akár verbálisan akár nem verbálisan tesszük is azt, kommunikálunk. A verbalitás segédeszköze a nyelv, ami az ember legfontosabb kommunikációs eszköze, az információ átadásának lenyűgöző instrumentuma. Az információ fogalomkörével napjainkban egy viszonylag új és gyorsan fejlődő tudományág foglalkozik, az informatika. Tehát a kommunikáció új technológiája az informatikára támaszkodik, különösképpen a jelkezelés digitalizálására. Az információs technológia (Information Technology, vagyis IT) forradalmasította az emberi kommunikációt, miszerint az időbeli és térbeli távolságok legyőzésének lehetőségét kínálja. Ám a technológiai újításokkal egyidejűleg kialakul egy „információs szakadék” vagy „kommunikációs szakadék”, amely akkor keletkezik, amikor bizonyos innovatív technikák nem mindenki számára elérhetőek. Ahogy a történelem során már más szakadékokkal történt, remélhetőleg ez a tátongó rés is bezárul idővel. (bővebben I./3. fejezet)

1.2 A baltától a billentyűzetig

Mai ismereteink szerint az emberi nem (homo) kb. 2 millió éves történetre tekint vissza, viszont ez az evolúciós folyamat már sokkal régebben elkezdődött, amikor a humanoidák egy már kihalt csoportja felegyenesedett, hogy mellső mancsát a járáson kívül más feladatokra is tudja használni. Agyunk térfogata erőteljes növekedésnek indult, ezzel párhuzamosan szájpadlásunk és nyelvünk is felvette mai alakját, megtanultuk a természetben lévő dolgokat eszközként használni, majd eszközöket készíteni. Ezek mind fontos állomások voltak az ember fejlődésében, de csak a nyelv kifejlődésével váltunk igazán emberré. Majd hozzávetőlegesen kétmillió évvel a homo megjelenése után lépett színre a homo sapiens. A homo sapiens kommunikációs lehetőségeit egy alapvető újítás jellemzi: a szimbólum létrehozására és használatára való képesség. Az általa kifejlesztett kommunikáció olyan óriási fejlődésbeli potenciált jelent, melynek következményei a mai napig éreztetik hatásukat. E fejlődésnek a jellemzője a sokrétűség, és ennek oka az emberi kommunikáció funkcióinak nagy számában és fontosságában rejlik. Amint lehetővé vált az emberi gondolat írásban való rögzítése, illetve a számokat jelölő szimbólumok is kialakultak, a gondolkodás hatalmas fejlődésnek indul, legyőzve a teret és időt. Ezzel megteremtődött egy látszólag kiapadhatatlan kommunikációs forradalom lehetősége, amelynek következő szakasza Johannes Gutenberg, a nyomtatás feltalálójának nevéhez fűződik (1450 táján). Jó 400 évvel később ez az egyre fokozódó fejlődési folyamat elérkezett a következő meghatározó fordulópontjához, vagyis a távközlés 1835-ben Charles Havas jóvoltából megkezdi diadalútját (a magyar származású francia úriember postagalambokat használt a hírek gyors továbbításához Anglia és Franciao. között.).   Majd 10 évvel később létrejött az elektromos távíró, majd pár évre rá a vasút távíróhálózatot épített ki, végül Bell telefonja után már alighanem a műholddal következtek, melyeket fejlettségük szerint több generációra is le lehet bontani. Az innovációdöpping a 20. században „ömlött” a társadalomra, és az ekkor megjelenő új elektronikus technológiák egymásra támaszkodtak.  A rádió kezdetben a telefon és a távíró által kiépített infrastruktúrára épített, a televízió, a mozi és a rádió fejlesztésének állomásai során tökéletesített technológiákból nőtte ki magát, végül az internet minden eddigi technológiát egyesített magában. (Bajomi-Lázár, 2006)

A számítógép, vagyis „az elektronikus agy”[2] feltalálásával a forradalmi lépéseket tekintve az utolsó állomásához érkeztünk. McLuhan szerint a kommunikációs technológiák története 4 fő szakaszra bonható: 1. elsődleges szóbeliség; 2. írásbeliség; 3. könyvnyomtatás; 4. Az elektronikus információ- feldolgozás és - továbbítás következtében létrejövő „másodlagos szóbeliség”.[3] Évszázadokon keresztül az információ, az üzenet tárolásának, feljegyzésének és továbbításának egyetlen módja volt: a papírra vetett betű. A fényképezés és a fonográf feltalálásával képet és hangot is tudunk tárolni. A 20. században a hang és a kép rögzítésére és továbbítására kidolgozott technikák megtörték az írás korábbi uralmát. A technológia további innovációi, az elektronikus eszközök fejlődése a hang-, a kép- és az adatrögzítés új módjait teszik lehetővé, vagyis képesek vagyunk nemcsak rögzíteni az emberi hangot és a zenét nemcsak tárolni, hanem sokszorosítani és tetszőlegesen továbbítani. A fényképezés és a film valamint a Tv a képrögzítés lehetőségeit tágította ki. A számítástechnikának a század végén bekövetkezett gyors fejlődése, a számítógép elterjedése, a világháló kiépítése egyszerre engedi meg nekünk, hogy integráltan használjuk a hangot és a képet. Az információtárolásban és kommunikációban széles perspektívák nyíltak meg előttünk. Míg a technológia korábbi vívmányai az emberi kommunikációt többnyire a csoportos és tömegkommunikáció irányába mozdították, addig a legújabb technológiák egyrészt az egymástól a térben távol lévő személyek között segítették hatalmas mértékben a kommunikáció lehetőségeit, másrészt ösztönzőleg hatottak a kommunikációra:

·         kisebb és nagyobb csoportokon belül,

·         egyének és könnyen hozzáférhető, nagy mennyiségű ismeretek között, és

·         jelentékeny hatalommal bíró komm. központok (vállalatok, hatóságok) között. (Rosengren, 2004)

Az emberi kommunikációt forradalmasította az egyre gyorsabb ütemben fejlődő információs technológiák (IT), amelyek segítenek legyőzni az információk áramlásának időbeli és térbeli korlátait. Az információs világhálón rengeteg adat van elektronikusan tárolva, lehetővé téve azok bármilyen formában történő felhasználását. Az elektronizálás, a digitalizáció[4] életünk minden területére belopózott, megváltoztatta munkánkat és szabadidőnket, olvasási, szórakozási, vásárlási, tanulási, ügyintézési és tájékozódási szokásainkat. Azaz „egyre inkább egy virtuális digitális cérnaszálon függ az életünk”.[5]Míg a XXI. sz.-ba belépve eszközökhöz kötött a „digitális kényelmünk”, addig az általunk virtualizált világunk alkotta termékek hatalmas lépéssel visznek minket közelebb az ésszerűsített, integrált kommunikációról alkotott jövőkép megvalósítása felé. Ebben az elképzelt jövőben az emberek anélkül végezhetnek hatékonyabb munkát, lehetnek szabadabbak, illetve tarthatnak kapcsolatot egymással, hogy ebben az épp használt eszköz vagy hálózat bármilyen formában korlátozná őket.

A következő ábrán (1.1. ábra) technológiatörténelmünknek fontosabb állomásait követhetjük nyomon.


1.1._technologiatortenet.jpg



[1] Jelentés: az a gondolati, érzelmi, akarati tartalom, amelyet vmely szó a tudatban felidéz(het).  Magyar Értelmező Kéziszótár ;Akadémiai Kiadó, Bp. (1992) 622.oldal

[2] Karl Erik Rosengren: Communication (2000), Fordítás: Domján Krisztina, Typotex kiadó, Bp. (2004) 60.oldal

[3] Nyíri Kristóf: Idő és kommunikáció c. tanulmánya; Világosság,  2007/4 szám  34. oldal

[4] A digitalizáció az a folyamat, melynek során minden szöveg egy bináris kódra redukálható és ugyanazon gyártási, elosztási és tárolási folyamaton megy keresztül. Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete; Osiris kiadó, Bp. (2003) 109. oldal

[5] Galvács László: Digitális csőlátás - avagy az információs társadalom felkiáltójelei (2006.március) http://hirek.prim.hu/cikk/51603/  2008.10.12.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 50
Tegnapi: 110
Heti: 160
Havi: 5 199
Össz.: 267 426

Látogatottság növelés
Oldal: Történeti áttekintés
A homo digitalis kora - © 2008 - 2017 - homodigitalis.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »