A homo digitalis kora

A homo digitalis, vagyis a modern kor embere a tér és idő szabadságát kapta meg az új évezredben. Ott áll egy forradalmian globális változás küszöbén, ami olyan változásokat generál, mely kétségkívüli hatással lesz az emberi kommunikáció jövőjére.

4. WalótlanWalósWilág

webkep2.jpg

4. 1. beHálózva

Az internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szóból ered (internetwork), magyarul: ’hálózatok hálózata’. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.

A modern hálózati technológiát tömegszerű használat jellemzi (az USA-ban jelenleg minden harmadik család rendelkezik hálózati kapcsolati lehetőségekkel).

Az informatikai eszközök és szolgáltatások fejlődése együtt jár a végfelhasználói árak folyamatos csökkenésével. Néhány statisztikai előrejelzés alapján jelenleg az USA-ban minden 3-10 család rendelkezik minimum 1 db PC-vel. A jövedelmekhez képest a számítástechnikai eszközök és a kapcsolódó számítógépes szolgáltatások árarányai olyan mértékben csökkennek, hogy ezeknek az eszközöknek és szolgáltatásoknak a használata már nem számít luxuscikknek. Ez a tendencia a hálózati szolgáltatások tömegszerű elterjedésével egyre erősebben érezteti hatását.

Az internet megjelenésével elérhetővé váltak a különböző e-mail - típusú szolgáltatások (e-hirdetőtáblák, multimédia-posta, e-klubok stb.) .

Az egyes személyek és csoportok közötti kommunikáció váltásban van. A jövedelmekhez képest viszonylag olcsó multimédia-típusú számítógépes szolgáltatások megjelenése és a közszolgálati típusú intézmények (könyvtárak, tudakozók, oktatási intézmények, önkormányzatok, állami hivatalok stb.) lekérdező munkaállomásokkal és információ-szolgáltatói szerverekkel történő ellátása elindult és tovább gyorsítja az átalakulási folyamatot. Érdekes tendenciaként jelentkezett, hogy a legszélesebb felhasználói kört a nyugdíjas-réteg és a tanuló ifjúság jelenti.

Aktuálissá vált a virtuális munkahelyek és munkacsoportok kialakulása is, így teljes mértékben átalakulnak a munkahelyi kapcsolatok. Feladatra orientált virtuális osztályok, csoportok stb. alakulnak ki oly módon, hogy az egyes csoportokban dolgozók fizikailag egymástól igen nagy távolságban is lehetnek. Ennek a változásnak a hatásai már érzékelhetők a munkaerő-piacon és az üzleti folyamatok újratervezésének folyamataiban is. Virtuális üzletek és szolgáltatási központok terjedtek el. Ezek a szolgáltatások hamarabb jelentek meg, mint ahogy az állami szabályozás követni tudta volna a megjelenésüket.

A biztosítási, pénzintézeti, tőzsdei virtuális szolgáltató központok, az elektronikus pénz elterjedése is jellemzi ezt az internet irányította digitális korszakot.

Az elektronikus bankolási technológia szervesen összeépül az egyéb elektronikus szolgáltatásokkal. Az elektronikus bankolás egy speciális esete az INTERNET-bankolás. Ezeknek a szolgáltatásoknak a hatásvizsgálata, kockázat-elemzése és állami szabályozása szintén elmaradt a szolgáltatások megjelenésétől.

Az egész társadalmi struktúra jelentős átalakulás előtt áll. Nem meglepő eredmény lesz a virtuális -könyvtár, -iskola, -család- és -szakorvosi rendelők elterjedése valamint az egyházi és közösségi (pl. város, nemzetiségi stb.) kapcsolattartás új formáinak megjelenése. (Nyíry G., 2000)

Ha már szeretnék a címhez hű lenni, akkor nem hagyhatom ki ennél a résznél, hogy milyen hálózatokról is beszélünk. Mivel hálózatokat összeköttetések jellemzik, nincs ez másként az internet esetében se, főként, hogy eredeti elgondolásként a net, autópálya hálózati terveken alapult. Mint azt mindjárt látni lehet (II/4.1. ábra)[1], a kezdeti elképzelés óta micsoda galaxissá nőtte ki magát a világháló. Ez a hálózatokból álló hálózat széleskörű számítógépes, telekommunikációs, szórakoztató- és más technológiákat ölel fel. Digitalizált képeket, szöveget, hangot, és videofelvételeket foglal magába, valamint más információs formákat is magába olvaszt, mint a kinesztetikus visszajelzést (a látáson kívül más érzékszerveinkkel felfogható információ). „Ahogy az eszközök az autóktól a hokikorongig okos kommunikáló tárgyak lesznek, az internet részéve válnak. A kibernetikus tér tágul, valahányszor valaki rákapcsolódik.”[2]

II./4.1. ábra A világháló 'hálózattérképe'

internet_map_1024.jpg

worldwidewebaroundwikipedia.png

4.1.1.  Kialakulása[3]

A mára felhasználói információgalaxissá fejlődött internet végső soron az autópálya-hálózatok mintájára tervezett haditechnikai rendszer. A gyökerek a hatvanas évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban az időben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.

1972-ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az „Internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenset, megszületett a mai fogalmaink szerinti internet. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak.

Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő internethez és ez a növekedés napjainkban is tart. Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatják. Az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetközösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt, sőt, az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé.

 

4.1.2. Internetpenetráció a számok tükrében

2008 első félévében 46 százalékos az internet penetráció (fél év alatt 5 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya) – több mint 3,4 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 42 százalék. Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság közel feléről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 46 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is. (II/4.2. ábra)[4]

ii4.2.abra_rc_internet_penetracio_2008.jpg

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 45 százaléka internetezik rendszeresen. Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 60 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 16 százalékos a penetráció. (II/4.3 ábra)[5]


netezok.jpg

Nem csak az internetezők, hanem az otthonukban internetezők aránya is jelentősen nőtt az elmúlt fél évben – 2007 első félévében még csak a lakosság 23, második félévében 28 százaléka használta otthonából a világhálót. A hozzáférések számának növekedésével párhuzamosan az otthoni számítógéppel való ellátottság is növekedett: egy év alatt 43-ról 48 százalékra. (II/4.4. ábra)5

szamgep..jpg

2008 első félévében az tovább csökkent az ADSL részaránya: az otthoni internettel rendelkezők 35 százaléka használ ADSL-t, 43 százaléka kábeltévés elérést. Bár nem annyira látványos a növekedés, mégis érdemes kiemelni, hogy az első félévhez képest egyre több háztartásban választják a mobiltelefonon keresztüli internet hozzáférést: az otthoni hozzáféréssel rendelkezők körében már eléri a 4 százalékot azok aránya, akik elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódnak otthonukban a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb). A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni az internetet, további 6 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Az otthoni internet kapcsolattal nem rendelkezők 14 százaléka tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 7 százaléka gondolkodik az otthoni internet bevezetésén, míg azok körében, akik használják az internetet, de nem rendelkeznek otthoni hozzáféréssel, 40 százalék tervezi az internet-kapcsolat kiépítését. Azok, akik döntöttek már a hozzáférés módját illetően, elsöprő többségben valamilyen szélessávú technológia bevezetésében gondolkodnak. A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.

A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás – az internetezők 55 százaléka szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten. Blogot a netpolgárok 52 százaléka szokott olvasni, saját webes naplóval viszont csak 11 százalékuk rendelkezik.

Videómegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként – 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat a neten, a tévézést pedig 33 százalék próbálta már ki az interneten keresztül. (II/4.5. ábra)[6]


netes_tevekenyseg.jpg

Az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző ár-összehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat. Az ugyanakkor kiemelendő, hogy egy év alatt jelentősen, 53-ról 65 százalékra nőtt azok aránya, akik kipróbálták már az online vásárlást. Több-kevesebb rendszerességgel 40 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,1 milliót. Az online vásárlás, rendelés azonban természetesen nem jár mindig együtt online fizetéssel: a legalább hetente internetezők 17 százaléka szokta a weben vásárolt áruk ellenértékét kiegyenlíteni bankkártyaszáma megadásával, az interneten keresztül.

Mint ahogy az NRC kutatásaiból kiderül, nyitottak vagyunk - és egyre nyitottabbá válunk-, hogy az internet technológiát befogadjuk az életünkbe, és a mindennapjaink részévé tegyük. A homo digitalis számára ez már nem a jövő, hanem a jelen mindennapjait képezi.

4.2. Internetgeneráció

Ha visszagondolunk az elmúlt időkre, nem volt még olyan generáció, akit ennyire a digitális színtér vett volna körbe, mint a ma fiatalságát. Számukra ez a technológiabőség természetes közeg, hiszen ebbe születtek bele, és ha élhetek egy kicsit közönséges hasonlattal, akkor azt mondom, hogy a jelenkor gyermekei már a magzatzsinórral csatlakoztak az internetre. Ők a társadalmi átalakulás hajtóművei, akik kezükbe veszik az irányítást nagyon fiatalon, és nagy befolyással bírnak a saját, a családjuk és az őket körülvevő digitális világra. Belőlük fejlődik ki az igazi homo digitalis, aki már nem alkalmazkodik a technikai vívmányokhoz, hanem alapvető „funkciója” azok használata és irányítása. Az internetgeneráció a digitális médiát tanulásra, szórakozásra, kommunikációra, vásárlásra használja, kiberéletet hoz létre benne különböző alteregókkal, e-barátkozik, virtuális vállalkozást vezet, és még hosszan sorolhatnám azokat a (digitális) tevékenységeket, amelyekkel az előző generációjukhoz képest kibővítették az életterüket. Történelmünk során ez az első eset, hogy a fiatalok vették át az irányítást és lettek szakértők egy technikai újdonság felett a felnőttekkel szemben.

4.2.1. Milyenek Ők?

Határozott függetlenségérzet jellemző rájuk. Ez a generáció, már nem passzív nézője csak a folyamatnak, hanem aktív irányítója és „szakértője” is. Mivel az információ nemcsak az ölükbe hullik, hanem meg kell keresni és közben az általuk helytelennek tűnő adatokat ki kell szűrniük, ezért méltán használhatjuk rájuk az aktív szót. A virtuális térben beosztott idejük és az ott betöltött szerepük határozottan hozzájárul személyiségük fejlődéséhez és függetlenségük alakításához. Ahogy fellépnek az internetre, feltárják magukat, ezért mondható el, hogy értelmileg és érzelmileg nyitottak. Amikor az internet segítségével kommunikálnak egymás között (bővebben 4.3.1. fejezet), vagyis webnaplót, blogot írnak, vagy chatszobákban csevegnek, valós vagy vélt személyiségüket tárják fel az e-világ előtt. Az internetgeneráció a technikát jobban bevonja a társadalomba. Az internet globális milyensége hozzásegíti őket, hogy falakat döntsenek le a különböző kultúrák között, bőrszín, vallás, nemi előítélet nélkül ismerkednek egymással és egymás kultúrájával a világhálón. Ragaszkodnak a szabad kifejezéshez és határozott nézeteik vannak. Az interaktív színtér megerősíti az ötletkifejező képességüket és érvekkel alátámasztott érett véleményt képesek kialakítani és ehhez a jogukhoz ragaszkodnak. Howard Rheingold az online világot egy „üres festővászonhoz” hasonlította, ahol ez a generáció valami újat alkothat, mivel jellemző rájuk az újítás iránti vágy. Ragaszkodnak ahhoz, hogy sokkal érettebbek, mint amire a felnőttek számítanak. Fontos számukra az, hogy mások (különösen az idősebb generáció) ismerjék el a tájékozottságukat és ne ítéljenek az életkorból a szellemi felkészültségükre. A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az internet félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik. Erős bennük a kíváncsiság, a kutatás és a késztetés a dolgok megváltoztatására. Az interaktivitás és az egymás közötti véleményelfogadás bátorítja a kutatást a fiatalság körében. Az előző nemzedék lassított világához képest az internetgeneráció világa valós idejű világ. Gondoljunk csak bele, míg anno elküldtünk egy levelet egy másik országban élő ismerősünknek, mennyivel hosszabb volt a megérkezés és a visszacsatolás ideje, mint manapság, ha skype-on átküldünk egy fájlt az Angliában tanuló barátnőnknek. Vagyis az azonnaliság fontos motívum az esetükben. Mivel a digitális kor ifjúsága ezt az „életütemet” szokta meg, így a mindennapokban is az események gyors megtörténtjére számítanak, hiszen a világukban tényleg gyorsan történnek meg a dolgok. Az internet névtelensége, elérhetősége és változatossága miatt a gyerekeknek folyamatosan ellenőrizniük kell a világhálón olvasottak valódiságát és a bizalom kialakulásához mindenkinek meg kell győződni az eredetiségről, hiszen az eredetiség bizalomhoz vezet. Most az interaktív kultúra kapujában egy összetettebb és bonyolultabb világba lépünk be, ahol ezek a tulajdonságok értékek lesznek számukra. A tolerancia, vagyis a másság elfogadása lényeges és általános érvényű számukra. Az interneten senki sem tudja, hogy valaki kisebbséghez tartozik vagy sem vagy, hogy mennyi idős (hacsak nem akarja tudatni), de nem is érdekli őket. Az interaktív világ aktiválja a kíváncsiságot, hiszen ez egy új, felfedezendő világ, ami magában foglal rengeteg tudást, információt, bebarangolható virtuális helyszínt, ami számos izgalmas élményt kínál ifjú felfedezőinek. A következő oldalon az internetgeneráció véleményét olvashatjuk. (Tapscott, 2001)


nevtelen1.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 68
Heti: 202
Havi: 1 971
Össz.: 286 775

Látogatottság növelés
Oldal: Walótlan Walós Wilág
A homo digitalis kora - © 2008 - 2017 - homodigitalis.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »