A homo digitalis kora

A homo digitalis, vagyis a modern kor embere a tér és idő szabadságát kapta meg az új évezredben. Ott áll egy forradalmian globális változás küszöbén, ami olyan változásokat generál, mely kétségkívüli hatással lesz az emberi kommunikáció jövőjére.

3.2. Digitális szocializáció

digitszoci.jpg

Az információs-kommunikációs eszközök használata mindenki számára számos előnnyel jár, azonban vannak olyan társadalmi csoportok (pl. fogyatékkal élő emberek, idősek, szegények, romák, hátrányos helyzetű településen élők), amelyeknek az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés esélyegyenlőségük megvalósulása szempontjából döntő jelentőségű lehet. Számukra az online ügyintézés vagy az otthonról, interneten keresztül végezhető munka nem kényelmi kérdés, hanem gyakran az egyetlen lehetőség. Esélyegyenlőségük megteremtése elsősorban állami, önkormányzati beavatkozást igényel, azonban fontos szerep juthat a civil, illetve gazdasági szférának is. (ITTK Csoport, 2007) „A digitális eszközök használatából való kirekesztődés (akár a hozzáférés, akár a megfelelő készségek hiánya miatt történik) hátrányosan befolyásolja az oktatásban, a munkaerőpiacon való részvétel lehetőségeit. Egyes becslések szerint a jelenleg meglévő állások 60, az újonnan létesülő munkakörök 90%-a igényli a jelölt IKT-jártasságát.”[1] Amennyiben a már meglévő társadalmi különbségekre a digitális egyenlőtlenségek újabb rétegei is rárakódnak, ez tovább növeli a társadalmi problémákat és az országok versenyképességét is komolyan veszélyezteti. Az Eurostat vizsgálata szerint az EU25-ök körében a 16-70 év közötti korosztály 37 százaléka még az egyszerű számítógép használathoz szükséges tudással sem rendelkezik, így biztosan kimarad az információs társadalom nyújtotta előnyökből. Ezért nem meglepő, hogy az EU célkitűzéseinek egyik alapvető eleme az e-befogadás (e-inclusion), azaz annak biztosítása, hogy az információs és kommunikációs technológia kínálta lehetőségek a társadalom minden rétegéhez, valamennyi tagjához eljussanak. Az egyes csoportok és az egyes országok, régiók IKT-hozzáférési és használati lehetőségei között azonban még mindig igen komoly különbségek tapasztalhatók, az ún. digitális szakadék áthidalása a világ számos pontján meglehetősen lassan és nehézkesen zajlik. A megosztottság tartós problémát jelent, melynek kezelésére a társadalom- és szociálpolitikának az eddigieknél sokkal tudatosabban kell felkészülnie és a különböző célcsoportokra szabott stratégiákat kellene alkalmaznia. (ITTK Csoport, 2007).  

A digitális szakadékok felszámolására rengeteg kezdeményezés létezik:[2]

  • infrastruktúra szolgáltatók – olyan nagyméretű infrastrukturális projektek, amelyek lehetővé teszik a nagy volumenű nemzetközi telekommunikációt (kábelek és hálózati hardverek telepítése). Tipikus projekt: Africa One (http://www.africaone.com)
  • e-befogadás: az információs társadalom magyarországi megvalósításában tevékenykednek. Ezen belül kiemelt feladatának tekinti a társadalmi informatika-használat széles körűvé válását, a magyar társadalom életminőségének emelését az informatikai eszközök által. Tipikus projekt: Infórum (http://www.inforum.org.hu/ )
  • továbbképzési programok – ezen programok célja az infokommunikációs technológiák használatához szükséges készségek és képességek fejlesztése a munkaerőpiacra betérő vagy visszatérő személyek körében.
  • telecentrumok – ezek olyan megosztott telekommunikációs központok, amelyek célja hátrányos helyzetű emberek számára biztosítani a nyilvános hozzáférést az infokommunikációs technológiákhoz.
  • iskolai számítógép hálózatot és távolsági oktatást fejlesztő programok – ezek a projektek kombinálják a hozzáférés biztosítását a képzési programokkal (tanárok és diákok számára egyaránt). A célok között számítógép laboratóriumok, „virtuális osztálytermek”, erőforrás központok, oktatási hálózatok, és karrierfejlesztés szerepel.
  • online információs erőforrások, releváns tartalmak létrehozása – az online erőforrások törvényi tanácsadással, emberi jogok képviseletével, nőknek és más hátrányos helyzetű közösségeknek szóló információk megjelenítésével foglalkoznak. Tipikus projekt: Soul City www.soulcity.org.za
  • tájékoztatás: Az információs társadalomba történő befogadás témájában született kezdeményezéseket, munkákat, tettetek csoportba gyűjtik. Tipikus projekt: http://einclusion.hu
  • e-kormányzat – közszolgáltatások és közérdekű információk online elérhetővé tétele az állampolgárok számára, elsősorban az infokommunikációs technológiák használatának gazdasági előnye bizonyítása céljából. Tipikus projekt: E-hivatal

http://szek-pmh.terrasoft.hu:8080/ehivatal/start.php

  • e-kereskedelem – az elektronikus kereskedelem a globális piachoz való és valós idejű piaci információkhoz való hozzáférést, a költségek lefaragását és az üzleti tranzakciók elektronikus véghezvitelét teszi lehetővé. Tipikus projekt: Pura Vida Project (http://www.puravidacoffee.com/)
  • kisközösségek: helyi információs társadalom kezdeményezéseiről szól és elősegíti a kisközösségek beépülését az információs társadalomba. Fórumot ad mindenkinek, aki ehhez hozzá kíván szólni, járulni. Tipikus projekt: Telefalu (http://telefalu.hu/ )
  • az infókommunikációs technológiák egyéb alkalmazásai – az új technológiákat rengeteg egyéb területen hasznosítják a vízgazdálkodástól a mini-kölcsönzésig. Tipikus projekt: Grameen Telecomm (http://www.telecommons.com/villagephone/ )
  • technológia-fejlesztés – olyan programok támogatása, amelyek hátrányos közösségek hozzáférését biztosító technológiák kifejlesztésén dolgoznak.

 

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy „a digitális szakadékot sokkal könnyebb áthidalni, mint az azt okozó gazdasági szakadékot, vagy mint amennyire az írástudatlanság szakadékát a történelem során bármikor. Adjunk billentyűzetet és képernyőt egy gyereknek, s az írástudatlanság múlt idejűvé válik. Adjunk a hátrányos helyzetű, alig írástudó embernek internet-hozzáférést, és nemsokára kis virtuális üzleti vállalkozást indít.”[3]

Az elmúlt esztendők történéseiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy

hazánkban a digitális szocializáltságot tekintve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok informatikai felzárkóztatásának, információs társadalomba történő integrációjának terén már láthatóak kedvező jelek, bár a folyamat meglehetősen lassú, és még rendkívül sok tennivalóval, kihívással kell szembenéznie Magyarországnak, és a világnak is.

Mint ahogy már korábban említettem, remélhetőleg a „digitális szakadékok” beszűkülnek (illetve be is záródnak), ahogy az a tudásszakadékokkal lenni szokott. A számítógép 1950-es évekbeli megjelenése, majd a használatán alapuló egyéb kommunikációs technikák megjelenése óriási tudásszakadékot hozott létre országokon belül és országok között is, és ugyanez történ az internet 1990-es évekbeli megjelenésével. Ezek a szakadékok már országos és nemzetközi viszonylatban is összezárulni látszanak, viszont kétségtelen, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődésével majd új szakadékok nyílnak meg. Azonban egyszer majd ezek is bezárulnak.


szak.jpg



[1] ITTK Csoport: Magyar Társadalmi Jelentés 1998-2008; BME-UNESCO Információs  Társadalom- és Trendkutató Központ Bp, (2007. december) http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_MITJ_1998-2008.pdf  (2008.10.25) 83. oldal

[3] Nyíri Kristóf: A mobiltelefon 2005-ben-hol tartunk ma?  c. tanulmánya; Világosság 2006/1. 38. oldal; elektronikus úton:  http://www.epa.oszk.hu/01200/01273/00027/pdf/20060227155728.pdf 2008.10.11.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 154
Tegnapi: 139
Heti: 664
Havi: 2 059
Össz.: 272 539

Látogatottság növelés
Oldal: Digitális szocializáció
A homo digitalis kora - © 2008 - 2017 - homodigitalis.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »