A homo digitalis kora

A homo digitalis, vagyis a modern kor embere a tér és idő szabadságát kapta meg az új évezredben. Ott áll egy forradalmian globális változás küszöbén, ami olyan változásokat generál, mely kétségkívüli hatással lesz az emberi kommunikáció jövőjére.

2. Információs társadalom

dvp0536049_veer.jpg


Az „információs társadalom” kifejezés valószínűleg Japánból ered, az 1960-as évekből. Az 1960-as és 70-es években Japánban a gazdasági válságok hatására a túlélés és a siker érdekében az ipar "tudás-intenzív" ágazatit mozgósítják, felértékelődik az információ értéke. Tadao Umesao 1963-as előrejelzésében elsőként fogalmazza meg az információs társadalom eljövetelét és használja az információgazdaság kifejezést. Yurujo Hayashi 1967-ben megalkotja az összetett társadalmi folyamatokra vonatkozó "informatizálás" kifejezést. Konichi Kohyama kiterjeszti a fogalmat "információs társadalommá".[1]

A gazdaság kulcsfontosságú tényezőjévé az elméleti tudás vált, megelőzve a gazdaság fizikai formáit, és napjainkra - a 20. század utolsó negyedében való megerősödés hatására - minden információ termelése és terjesztése, a gazdaság egyik fő szektorává vált. Attól függetlenül, hogy máig nincs egyöntetűen meghatározott fogalma az információs társadalom kifejezésnek, mégis többen igyekeztek körülírni a jelenséget. „Melody leírása szerint az információs társadalmak egyszerűen olyan társadalmak, amelyek mára komplex elektronikus információhálózatoktól függnek és erőforrásaik nagy részét információs és kommunikációs tevékenységre fordítják.”[2]  Elmondhatjuk, hogy az új médiumok egyik általános, összefogó jellemzője, hogy mind egymáshoz kapcsolódnak; ebből eredően kialakul az audio-, video- és elektronikus szövegközlés összefüggő hálózata, amely háttérbe szorítja a személyközi- és tömegkommunikációt, illetve a nyilvános és magánkommunikáció megkülönböztetését. (McQuail, 2003)

 Van Dijk szeint a modern társadalom, a hálozati társadalommá válásának folyamatában van: „egy olyan társadalomforma lesz, amely egyre inkább a szemtől szembeni kommunikáció társadalmi kapcsolathálóit fokozatosan felváltó vagy kiegészítő médiahálózatokba szervezi viszonyait.”[3] Az erkölcsöt és az emberi kapcsolatokat illetően felvetődő félelmek nem látszanak beigazolódni. „Az az egyén aki aktív kapcsolatokat tart fent az interneten, az a tényleges, face to face kapcsolataiban is aktív. A kettő sokkal inkább erősíti és segíti egymást, mintsem hogy egymás rovására mennének.”[4] Az erkölcsi félelmeket tekintve a fiatalok morális veszélyeztetettsége a téma. Tény, hogy az internet nyújtotta szabadság visszályára is válhat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok a világhálót ismeretik bővítésére használják, tudást, információt, tényeket keresnek, amelyeket akár fel is használnak munkájuk, tanulásulmányaik során. A következő ábra (2.1. ábra) is ezt az állítást látszik igazolni a WIP (World Internet Project) 2006-os adatfelvételnek köszönhetően.  Legtöbben e-mailes kapcsolatfelvételre használják az internetet, de hasonló százalékokban információszerzésre is. Az elöbbiekben használt  ’kapcsolatfelvétel’ is kulcsszó, hiszen azt mutatja, hogy társas kapcsolatokat tart fent az egyén és nem magányosítja el a világháló, csupán más formát öltött a kommunikációs stílusa.

2.1. ábra Egyes online tevékenységek végzésének elterjedtsége az internetezők körében. (%)[5]

2.1._internetet_mire_hasznaljak_tablazat.jpg

A várható társadalmi változások az ’információ’ fogalmához kapcsolódó műszaki fejlesztésekhez, technológiai innovációhoz kötődnek majd legfőképpen. A társadalmi és kulturális változások , valamint a technológiai változások kéz a kézben járnak egymással. A következő ábra (2.2. ábra) a kommunikációs kölcsönhatást mutatja, annak hatásmechanizmusaival együtt.

2.2. ábra. A kommunikáció kölcsönhatásokban alakuló menete, a technológiai és kulturális változás összefüggése. [6]

bemutato1n.jpg

Az ábrát nézve elmondhatjuk, hogy a technológiák a társadalomból bontakoznak ki és alkalmazásuk formájától függően hatnak a társadalomra. Nincs ez másként esetünkben is, hiszen nem véletlen korunk innovációból eredő információszomjunkat összefoglaló, jelen fejezet címében is megjelenenő szókapcsolat:„információs társadalom”.

Az információs társadalomról szóló utópikus elképzelések szerint az információ más, mint az anyagi javak, hiszen nem fogy el a használat során. Az információnak nincsenek nemzeti határai, ezért felhasználóiban a globális világképet és felelősségtudatot alakítja ki. Korunk emberének nem csak egyik jellemzője az információ-feldolgozás, hanem olyan vonása, ami az összes többit maga alá rendelheti: inteligenciáját, erkölcsiségét, játékosságát, gazdasági készségeit, politikusságát, tanulását, érdeklődését. (Szántó, 2003) Az ember és az információk viszonya az utóbbi évtizedekben radikális változásokon ment keresztül és nem is állt le még. Egyesek szerint az információsközpontúság alapjaiban változtatja meg látásmódunkat és valóságérzetünket, vagyis kedvezőtlen hatással lesz (van) ránk és a világra nézve, míg mások úgy vélekednek, hogy az informatizálódás korlátlan mértékeben kiszélesíti a látókörünket, segítve ezzel minket a haladás útján. Egy Magyarországon végzett tanulmány szerint az emberek többsége (58%, szemben a negatív véleményt alkotók 7%-ával) úgy véli, hogy az innovatív technikák inkább jobbá teszik a világot, mintsem rosssz hatással lennének rá.(2.3. ábra)

2.3. ábra Vélekedések, miszerint az új technológiák (internet, mobil) jobbá vagy rosszabbá teszik a világot. (%)[7]

nethasznalat.jpg

 Egy biztos, hogy itt a XXI. század küszöbén forrdalm változások (kommunikációs, társadalmi, műszaki, identitás, stb…) tanúi lehetünk, amely változás globális méreteket ölt. Szántó Borisz nagyon frappánsan fogalmaz: „ Az információs kor olyan, mint amikor valaki nagyon nagyon szomjas, egy pohár víz minden vágya, de csak egy globális méretű vizcsap álla a rendelkezésére. Csurom vizesen is még mindig arra az egy pohár vízre áhítozik leginkább. Az információs kor nemkonvencionális kihívásai viszont olyanok, mint amikor valaki elhatározza, hogy rábírja a vizet és a csapot:oltsák önmaguktól az ő szomját, de alkalmazkodva tökéletesítsék is ebben magukat. Ne kelljen annyit időt fecsérelnünk olyan köznapi feladatokra, mint az önfentartás.”[8]

2.1 A globális falu

„Jelenleg a globális falu kialakulása folyamatának a kellős közepén vagyunk.”- írja K.E. Rosengren Kommunikáció című írásában. Hogy pontosan mit is takar ez az elnevezés, azt Marshall McLuhan médiafilozófus munkásságában kell keresnünk. McLuhan volt az, aki úgy vélte, hogy a technológiai eszközök az emberek fizikai képességeinek a kiterjesztései, valamint 3 fő korszakra osztotta az emberi társadalmat a meghatározó médium természete szerint.

1.      A törzs világának uralkodó médiuma a beszéd, amely annyira domináns volt, hogy elnyomta a vizuális érzékeket.(antiindividualizmus)

2.      Guttenberg-galaxis korszakának hozadéka a tipográfiai társadalmak kialakulása, és a vizualitás előtérbe kerülése. Ez a folyamat indította el a törzsi hálózatból való kiszakadást, és nyitotta meg az utat a civilizáció felé. A korszak végére az individuum (egyén) teljesen kívülállóvá, elidegenültté vált.

3.      A globális falu korszaka az elektronikus médium megjelenésével vette kezdetét. Ezen a szinten a technológia olyan drámai változásokat idézett elő viszonyrendszerünkben (egyén, család, hatalomhoz való viszony, stb.…) és létünk egyéb területein, amellyel személyes és társadalmi életünk szinte minden aspektusát újraépítette. McLuhan az elektronikus technológiát/médiát a központi idegrendszerünkhöz hasonlította, és mint így fontos funkciót ellátó „szervünk”, az érzékeink fontossági sorrendjét is viharosan megváltoztatta. A vizualitás degradálódott, hiszen az elektronizált világban integráltan működnek érzékszerveink, vagyis interaktívak vagyunk a minket körülvevő környezetben. Az új környezet szerinte az involváltság (érintettség, magába foglalás) világa, ahol mindenki részt vesz mindenki életében és felélednek azok a törzsi világra jellemző érzelmek, amelyektől az írott szó korszaka évszázadokra elszakította az egyént. Így kialakul a globális falu, ahol az elektronikai vívmányok hatására az idő és a tér fogalma megszűnik létezni, és a másik emberrel történő folyamatos és azonnali kapcsolatot tekintve újraépíti a kommunikációt, immár globális méretekben. (Gömzsik, 2004)[9]

 

Az emberek az anyagi szükségletek kielégülésével, telítődésével egyre inkább a szellemi, kreatív szükségletek kiélése felé fognak fordulni. Megfigyelhető, hogy a világ bizonyos tekintetben, ez főleg a napi hírek által alakított szemléletünket jelenti, összezsugorodott. Azt a végtelenül összetett és hálózatszerűen összekapcsolódó szerkezetet – McLuhan szavaival világfalut -, mára már legjobban az internettel lehet jellemezni.

Amikor túl nagy az érintettség köre –ezt a globalitásra értem-, könnyen előfordulhat, hogy nem mindenki tud „csemegézni” a jóból. Ez főleg a társadalmi rétegek szintjén érezteti hatását, hiszen nem mindenki engedheti meg magának az új technológiák használatát (leginkább veszélyeztetettek a 3. világbeliek, ahol nagy a szegénység), de törés képződhet faji, iskolázottság és digitális szocializáltság kérdéskörtől függően is. Akármennyire is globálisan terjesztgetjük a határainkat, mégis akadnak olyan területei a fejlesztések bevezetésének és terjedésének, amik magával vonják a kirekesztettség érzetét is.


ssi0010778_veer.jpg



[2] Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete; Osiris kiadó, Bp. (2003) 112. oldal

[3] Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete; Osiris kiadó, Bp. (2003) 113. oldal

[4] Nyíri Kristóffal készült riport: http://oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-07-in-Korosne-Homo 2008.11.14.

[5] Saját szerk. Forrás: A digitális jövő térképe (A magyar társadalom és az internet); gyorsjelentés a WIP magyarországi kutatásainak eredményeiről (2006) http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b027.pdf 2008.11.03.

[6] Saját szerkesztés. Forrás: Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris kiadó. Bp., (fordítás 2003) 102.oldal

[7] Saját szerkesztés. Forrás: A digitális jövő térképe (A magyar társadalom és az internet); gyorsjelentés a WIP magyarországi kutatásainak eredményeiről (2006) http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b027.pdf  2008.11.01.

[8] Szántó Borisz: Az ezredforduló innovációs társadalma; LSI Informatikai Oktatóközpont, Bp. (2003) 33. oldal

[9] Gömzsik Anikó: Médiaelmélet http://www.ejf.hu/hefop/jegyzetek/mediaelmelet.pdf  2008.10.12. 13-16. oldal





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 169
Heti: 369
Havi: 3 363
Össz.: 260 930

Látogatottság növelés
Oldal: Információs társadalom
A homo digitalis kora - © 2008 - 2017 - homodigitalis.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: móbiltelefón - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »