A homo digitalis kora

A homo digitalis, vagyis a modern kor embere a tér és idő szabadságát kapta meg az új évezredben. Ott áll egy forradalmian globális változás küszöbén, ami olyan változásokat generál, mely kétségkívüli hatással lesz az emberi kommunikáció jövőjére.

3. Mobiltelefónia

kezdo2.jpg

Napjainkban talán legnagyobb mértékben a mobiltelefonok testesítik meg a XXI. század emberének szabadságát. 2001-ben a mobiltelefon már meghódította a világ egy részét. Elterjedtsége világszerte 16%-os Nyugat-Európában már 70%-os volt, ám jelentős különbségekkel az egyes országok között (Németországban jóval alacsonyabb, Skandináviában pedig kiemelkedően magas volt a mobiltelefont használók aránya, Észak-Amerikában az elterjedtség 42%-os volt). Ami Magyarországot illeti, a mobiltelefon elterjedtsége 2001 januárjában 21%-os volt, már megjelent a GPRS lehetősége, az MMS-t pedig a következő év elején vezették be. 2006 januárjában, a magyarországi felhasználók aránya 90% fölötti. 2005 végén világszerte majdnem kétmilliárd ember használt mobiltelefont, ami 31%-os elterjedtséget jelent. A 2004-ben eladott majdnem 700 millió mobiltelefonból körülbelül 250 millióban beépített fényképezőgép volt, miközben összesen csak körülbelül 80 millió digitális fényképezőgépet adtak el abban az évben. Ezek az önmagukban is lenyűgöző adatok jelzik: alapvető változások következtek be a területen. (Nyíri, 2005) Magyarországon 2005 végén több mint 9,3 millió mobiltelefon-előfizetés volt aktív. A háztartások felében (49%) mind a mobil-, mind pedig a vezetékes telefon megtalálható, és 8 százalék azok aránya, amelyekben egyik eszközhöz sincs hozzáférés.

A WIP 2006-os felvételünk szerint a 14 évesek és idősebbek 76 százalékának volt személyes használatú mobiltelefonja. A 18–40 évesek körében ez az arány már meghaladja a 90 százalékot, de a középiskolás korúak körében is hasonlóan magas (89%). Ezzel szemben a 60 éves és idősebb korcsoport tagjainak mindössze kétötöde (41%) rendelkezik saját használatú mobilkészülékkel. (II/3.1. ábra)[1] Iskolai végzettség szerint a szakmunkás végzettségűek átlagos arányban (79%), a legalább érettségizettek átlag feletti arányban (90 százalékot meghaladóan) használnak mobiltelefont. 2007 júniusában a felnőtt lakosság 78%-a használt mobiltelefont. A mobilkészülékek egyharmada 3 éves vagy idősebb, egyharmada 2-3 éves és egyharmada 1 éves vagy újabb volt.

mobil.jpg

3.1. HÁLLÓÓÓÓÓ

„A mobilkommunikáció végülis azt jelenti, hogy útközbenről kommunikálunk – mobiltársunk segítségével.”[2] A mobiltelefon és az általa elérhető szolgáltatások életünk szerves részét képezik. A státuszszimbólumot nagyon gyorsan felváltotta a mindennapi élet elengedhetetlen részévé váló személyes kommunikációs eszköz. Ez az eszköz elengedhetetlen lett a hétköznapjainkban nemcsak a másokkal való kapcsolattartásban, de a szórakozásban, üzleti életben, vagy akár vészhelyzet esetén. Lehetőség van az emberi beszéd átvitelén kívül adatok továbbítására, rövid szöveges üzenetek közvetítésére. Az információs technológia egyesítő hatása talán a mobil telefóniában követhető nyomon leginkább. Ma már egyre gyakoribb, hogy valaki a mobil telefonját használva kapcsolódik az Internetre. A WAP (Wireless Application Protocol) lehetőséget teremt az Internet mobil - helyhez nem kötött - használatára. Ennek segítségével olyan szolgáltatásokat vehetünk igénybe nagyon rövid idő alatt, amelyek ezelőtt csak nagyon sok idő és energia ráfordítással voltak elérhetőek. Az információért folyó versenyben, amely a felgyorsult világunk egyik legfontosabb mozgató eleme, az időnek óriási jelentősége van. Ma már nem mindegy, hogy az általunk szükségesnek és fontosnak tartott információ mennyi idő alatt és milyen minőségben áll a rendelkezésünkre. A mobiltelefonok egyre inkább hasonlítanak egy hordozható személyi számítógépre, amelyen már nemcsak hang, vagy szöveges üzenet, de kép és mozgókép is továbbítható.
„Megjelentek a műholdas alapokra épülő mobil kommunikációs rendszerek, amely tovább élesítik a napjainkban már egyébként is igen éles információs versenyt. A GSM rendszerek után a GPRS, majd az UMTS rendszerek egyre megbízhatóbban és egyre nagyobb sávszélességben, mindenki által elérhető módon adják kezünkbe a kommunikáció új, eddig még sosem látott csatornáját.”[3]

A mobiltelefon egyszerre teszi lehetővé a hang- és szöveges üzeneteket, az MMS-t és az emailt, és jó úton halad afelé, hogy a vásárlás, a banki szolgáltatások, a repülőjegy-rendelés és a reptéri becsekkelés természetes felülete legyen. Egyértelmű tehát, hogy a mobil a közvetített kommunikáció legfontosabb eszközévé válik. Különlegességét tovább fokozza, hogy nemcsak emberek között kommunikál, hanem emberek és intézmények, sőt, emberek és gépek között is.

3.2. És amikor nem mobilkapcsolatba lépünk…

Mobiltelefonunkkal azon kívül, hogy akár hívás, akár szöveges üzenet formájában mobilkapcsolatba léphetünk másokkal, időkitöltésre vagy információszerzésre egyéb alkalmazásokat is igénybe vehetünk. A WAP segítségével bármilyen olyan adathoz (kép, zene, film, stb.…) hozzáférhetünk, mint a vezetékes internettel.

A telekommunikáció fejlődése abba az irányba halad, hogy az ember személyes kommunikációs terminálján bárhol és bármikor igénybe vehessen külön az ő számára kialakított szolgáltatási csomagokat. Ez a „személyi hírközlés” elképzelése.

A WIP 2006-os magyarországi kutatásából kiderül, hogy a mobiltelefonnal rendelkezők közel fele olyan készüléket használ, amely támogatja

a WAP-szolgáltatást, azaz képes a telefonja segítségével információkat

(pl. menetrendek, mozi- vagy televízió műsor stb.) lekérni az internetről. A WAP szolgáltatást azonban csak a mobiltelefon-használók csekély %-a veszi igénybe rendszeresen. A WAP-használatban nincsenek drámai különbségek az iskolai végzettség és a személyes jövedelem alapján képzett csoportok között, leginkább az életkorral és a gazdasági aktivitással mutat összefüggést. Az idősebbek és a nyugdíjasok kevésbé használják ezt a lehetőséget, mint a gazdaságilag aktívak és a fiatalabbak.

 

A Nemzetközi Hírközlési Hatóság által a tavalyi évben (2007) végzett kutatásból kiderül, hogy mennyire ellátottak többletszolgáltatásokkal a mobilok, és hogy ezeket milyen mértékben veszik igénybe a használóik. (II/3.1 ábra)[4]


mobilcucc.jpg

Azt lehet látni, hogy a legtöbben fényképezni, illetve videót készíteni szeretnek a telefonjukkal, illetve valamilyen tartalmat (zene, csengőhang, kép) töltenek le alkalmanként. Sokaknak hiába lenne alkalmas a telefonjuk ezen tevékenységeken kívül egyéb szolgáltatások nyújtására, az emberek mégis csak igen kevés százaléka használja is ezeket a funkciókat. Legkevésbé videótelefonálásra és mobiltévézésre használják (csupán 1-1%), viszont a megkérdezettek 15%-a fontosnak tartaná ezt a funkciót. Manapság egyre bővülni látszik a mobilterminál, és ezzel együtt tömegével kerülnek a piacra mindentudóbbnál mindentudóbb telefonok, amikre lassan, de beindul a kereslet. S mivel rengeteg fajta mobil van a piacon, így az éppen legmodernebbnek is idővel csökkenni fog az ára, így hamarosan már azok előtt is nyitva álla az okostelefonhasználók klubjának ajtaja, akik eddig nem engedhették meg maguknak a belépést.*

3.2.1. Tv-t nézhetünk

„A mobiltelefon az új média legtisztább példája. Interaktív, hiszen elsődleges feladata az emberek közötti kapcsolattartás mellett pontosan az interaktivitás.”[5] Emellett pedig tömegmédia is, vagy hamarosan az lesz: az emberek engednek a mozgás közbeni tévénézés (és persze rádióhallgatás vagy újságolvasás) csábításának.

A Magyarországon jelenleg használatban lévő mobilkészülékek több mint fele - a használók tudomása szerint - alkalmas egyszerűbb többletszolgáltatások nyújtására – csengőhang- és háttérkép letöltésére, MMS küldésére és wapolásra, és majdnem minden második mobillal lehet fényképezni is, de a videóletöltésre, lejátszásra a készülékek kevesebb mint 30%-a, mobil-televíziózásra alig több mint 5%-a használható. Ezt a lehetőséget – hasonlóan a többi szolgáltatáshoz– azonban csak korlátozott mértékben használják ki: a válaszadók 1%-a tévézik a mobilján alkalmanként, és csak 0,3% rendszeresen. Egyelőre a mobil-televíziózással kapcsolatos hiányérzet is alacsony, mindössze a válaszadók 10-15%-a szeretné, ha készüléke mobil-televíziózásra is alkalmas lenne.

*Az új mobil vásárlását tervezők 38%-a 20 ezer forintnál olcsóbb készüléket keres, további 38%-a 20-40 ezer forintosat, és csak 21%-uk ennél drágábbat. Összességében tehát, ahhoz hogy a mobil-televíziózás a hazai piacon tömegtermékké váljon, feltehetőleg az erre alkalmas készülékek árának a 20-40 ezer forintos szint alá kellene csökkennie.

Az NHH felmérésében utánajártak annak is, hogy a válaszadók véleménye szerint milyen tulajdonságok fontosak ahhoz, hogy a mobiltévézés népszerű lehessen. (II./3.2. ábra)[6] A legfontosabbnak rangsorolt paraméternek (3,9 átlagosztályzat) a hosszú akkumulátoridő bizonyult – különösen a legfiatalabb (18-29 éves) korosztály tulajdonított ennek nagy fontosságot – vélhetően ők hosszabban néznének tévéműsorokat a mobilon, mint az idősebb generációk. A jó kép- és hangmi-nőség, a nagy kijelző, a megszakításmentes vételi lehetőség és a könnyű kezelhetőség egyaránt 3,7 pontot ért el az 1-től 5-ig terjedő skálán, ezt követte az ingyenes kipróbálás lehetősége (3,6 pont), míg messze leszakadva a legkevésbé fontosnak a kedvenc csatornák elérhetőségét tartották a megkérdezettek. Érdekesség, hogy a havidíjas parabolás műsor-szolgáltatást igénybe vevők sokkal fontosabbnak értékelték az ingyenes kipróbálást, mint akár a kábeltévések, akár a földfelszíni vételt használók.

mobiltv.jpg


Szintén az imént említett kutatás keretin belül annak is utánajártak, hogy a kérdezett szerint mások („az emberek”) az egyes helyeken milyen gyakran fognak mobiltévézni. A megkérdezettek becslése szerint a mobiltévét nem otthon fogják nézni az emberek (rendszeresen csak 4%), hanem elsősorban utazás közben (33%) vagy például ügyintézésre várakozás közben (22%). A jelenleg mobiltelefont használó felnőtt lakosok 46%-a próbálná ki szívesen a mobil-televíziózást. A demográfiai mutatók közül ebben a tekintetben a kor a legmeghatározóbb: míg a legfiatalabb (18-29 éves) korcsoport 65%-a kíváncsi erre a lehetőségre, addig az 50-60 éveseknek a 40%-a, a 60 év felettieknek pedig csupán a 20%-a tekinthető nyitottnak.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a mobil-televízióval szemben alapvetően mások a fogyasztói elvárások, mint a hagyományos televíziózással kapcsolatban: a mobilkészüléken kedvezőbb fogadtatásra számíthatna, ha az emberek a mobiljukon a tetszőleges időpontban nézhetnék kedvenc műsorukat (többség, 62%) és csak 25% igazodna inkább a kiadott műsorrendhez. A mobiltévézés iránt nyitott lakosok a telefonon híreket néznének legszívesebben, ezt követően pedig mozifilmeket, ismeretterjesztő műsorokat vagy zenei adásokat. Összességében a felmérés alapján a mobiltelefon felhasználók mintegy 40%-át érdekelné a mobil-televízió és elméletileg 27%-uk fizetne is egy ilyen szolgáltatásért. Ez mintegy 2,2 millió potenciális felhasználót jelent, akiknek a jelenlegi telefonállomány és beruházási elképzelések szerint legfeljebb negyede rendelkezhet a következő 1-2 évben mobil-televíziózásra alkalmas készülékkel.

3.2.2. Fizethetünk

A mobilszámláról történő fizetési mód már napjainkban is működik automaták és webes tartalomszolgáltatások esetében. Az előfizető mobiltelefonjáról felhív egy adott számot, vagy küld egy SMS-t, és telefonszámlájáról levonásra kerül az áru vagy szolgáltatás árának megfelelő összeg, majd például SMS-ben kap egy kódot a rendszertől, és ezt begépelve az automatába vagy a szolgáltatást biztosító weblap megfelelő mezőjébe megkapja a kért árut vagy információkat, vagy akár autópálya-matricát. A mobilterminálon keresztül történő vásárlás, vagy akár az interaktív banki szolgáltatások a jövő integrált mobil rendszereiben praktikus és népszerű mobil internetes alkalmazás lehet.

3.2.3. Játszhatunk

Napjainkban már a mobiltelefonokon is futtahatóak játékok, és közel hasonló folyamat figyelhető meg a „mobilos” játékok fejlődésében, mint a PC-s játékok világban. A készülékek fejlődésével a játékok is egyre színvonalasabbak lesznek. Az i-mode rendszer[7] esetén az interaktív játékokat a felnőtt felhasználók is előszeretettel használják. A 3G multimédiás hálózatokban elérhető alkalmazások egy része a kikapcsolódást, szórakoztatást veszik célba. Zenéket lehet keresni, letölteni, hallgatni, de akár játékokat is le lehet tölteni az Internetről a mobil terminálra és azok alkalmazásként futtathatóak.  Játékokat a felhasználok kb. 10 %-a tölt le esetenként, miközben a telefonok több mint fele, erre alkalmas lenne (lásd. II/3.2. ábra). Ennek oka lehet, hogy élvezetesebb a játék az asztali PC-n és laptopon a képernyőarány miatt. Viszont arra mindenképpen alkalmas, hogy elüssük vele az időt útközben.

3.2.4.És még…

Hm… mit is?! Hát, amit szeretnénk, igazából annyi funkció elérhető a mai és majd a jövő mobiltelefonjaival, hogy bármit megtehetünk vele, olyat is, amit még elképzelni sem tudunk. És az a legjobb az egészben, hogy ezt a bármit bárhol megtehetjük.

A jövő IP alapú mobil hálózataiban megvalósulhat az IP hálózatokon keresztül történő hangátvitel (VoIP - Voice over IP), ami nem új keletű megoldás, hiszen már a hagyományos, vezetékes internet kapcsolattal rendelkező asztali számítógépen világában, napjainkban is alkalmazzák. Egyik óriási előnye, hogy a VoIP-t alkalmazásával a helyközi, belföldi és akár a távolsági hívások úgymond megszűnnek, hiszen csak az internet szolgáltatóhoz kell kapcsolódni. Egy másik, ehhez hasonló mobil internet alkalmazási terület a videó-telefonálás, azaz a kép és hang egyidejű, folyamatos átvitele. A 2.5G és 3G rendszerek adatátviteli sebességei már lehetővé teszik mindkét (VoIP és videó-telefon) szolgáltatások biztosítását. Ám a szolgáltatások egyik alapvető problémája, hogy mivel ezek valós idejű alkalmazások nagyon érzékenyek az átvitel minőségére, az adatcsomagok késleltetésére és esetleges elvesztésére. Ekkor ugyan is a folyamatos kép illetve hangátvitelben egy törést tapasztal a felhasználó, ami rontja a szolgáltatás minőségének megítélését.

A mobilkommunikáció, a videóüzenet közvetítés és a videóhívás lehetővé teszi számunkra, hogy úgy legyünk bizonyos helyen jelen, hogy valójában fizikailag távol vagyunk, megváltoztatva ezzel a térhez és időhöz fűződő elképzeléseinket és tapasztalatainkat.

A mobilkommunikáció jövőbeli szinterei olyan magasságokba (vagy mondjam, hogy szélsőségekbe?) szárnyalhatnak, ami egy olyan irányba viheti el az embert, ahol már csak nagyon vékony mezsgye választ el minket a gépektől. Vegyük csak példaként azt a két angol kutatót, aki nemrégiben kidolgozott egy olyan mobiltelefon-vevőt, amelyet egy őrlőfogba lehet beépíteni. A telefon-fog (vagy fogtelefon) a jeleket rezgésekké alakítja, amelyek a koponyacsont vezetésével jutnak el a belső fülbe, így ezeket csak a fog tulajdonosa hallja.[8]

E fonalat tovább fejtve egyes elképzelések szerint az ember a technika fejlődésével apró, elektronikus eszközöket fog a testébe ültetni érzékszerveinek tökéletesítése végett, valamint a mesterséges környezetéhez való tökéletesebb illeszkedés elősegítésére. Ilyen a parányi implantátum az agyban, és kész a közvetlen kapcsolat a komputer és az ember között: a kommunikáció ultrahanggal és infravörös sugarakkal zajlik majd, és lehetségessé válik két emberi agy között a direkt összeköttetés, beszéd nélkül is. A Luzernben zajló Európai Futurista Konferencián Kevin Warwick professzor azt vázolta fel, hogy az emberi agyba ültetett chipek révén sokkal jobb lesz az emlékezet (akár a gondolatolvasás is lehetővé válik), de a betegségek is gyógyíthatók. A Parkinson kórban szenvedők például képesek lesznek mozgásukat koordinálni, az állandó reszketést leállítani, és járni, amint az implantátumot aktiválták.

Mindezen futurisztikusnak tűnő elképzelések megvalósulásával a homo digitalis egy magasabb szintre léphet, egy két lábon járó adathordozó és kommunikációs eszközzé.


cyi0101883_veer.jpg


3.3. Hatása az emberi kapcsolatokra

A mobiltelefon a közvetített kommunikáció egyedülálló eszközévé lett, amely nemcsak embereket emberekkel köt össze, hanem embereket intézményekkel, sőt embereket az élettelen tárgyak világával is. "Ami az emberi agy esetében egészen különleges", írja Andy Clark filozófus, "és ami az emberi intelligencia sajátos vonásait a legjobban magyarázza, az nem más, mint képessége arra, hogy nem-biológiai szerkesztményekkel, támaszokkal és segédeszközökkel mély és összetett  kapcsolatokba lépjen."[9]

Legalább másfél millió éven át, mintegy tízezer évvel ezelőttig, az emberi

kommunikáció kizárólag szemtől-szembe kommunikációt jelentett; szükségképpen

olyanok közötti kommunikációra szorítkozott, akik egyazon fizikai helyet lakták.

Kate Fox szerint a mobiltelefon (főleg az ezen keresztül történő pletykálkodás) visszaadta nekünk múltunk bensőségét ebben a globális világban, amikor egy kisebb, személyesebb és emberibb környezetben kommunikáltunk egymással. Az együvé tartozás érzését kaptuk vissza. „In the fast-paced modern world, we had become severely restricted in both the quantity and quality of communication with our social network. Mobile gossip restores our sense of connection and community, and provides an antidote to the pressures and alienation of modern life. Mobiles are a 'social lifeline' in a fragmented and isolating world.”.[10]

Noha a különböző társadalmi cselekvéstereknek a nyilvános mobilhasználat következtében előálló egymásra torlódása és időbeosztásunknak a szüntelen elérhetőség által okozott állandó újrarendezése valóságos, kulturálisan és pszichológiailag még megválaszolandó kihívást jelent, a mobiltelefont általában már alig érezzük a társas közlést-közlekedést zavaró, sőt akár durva udvariatlanságot képviselő tényezőnek. Ellenkezőleg, ha a fejlett világban ilyen összefüggésben még beszélhetünk udvariatlanságról, akkor inkább azon kevesekre vonatkozólag, akik mobilon nem elérhetők. Frusztrálva érezzük magunkat, ha valakivel nem tudunk mobilkapcsolatba lépni, mert az illetőnek nincsen mobiltelefonja, vagy nem kapcsolja be, vagy nem kellő gondossággal ellenőrzi a beérkező üzeneteket, megzavarva az emberi kommunikáció normális folyamát.

A mobiltelefon elterjedése talán a gyermekek korcsoportját érinti a legmélyebben.

És itt a fiatal, sőt nagyon fiatal használók százalékszámának folyamatos

emelkedésével a figyelmeztető hangok is egyre hangosabbak. Van egy olyan téveszme, hogy a gyerekek a mobil miatt el sem sajátítják a teljes értékű szemtől-szembe beszélgetés képességét, mivel annyira hozzászoknak a közvetített kommunikációhoz. Ez persze nem feltétlenül igaz. A gyermekek csoportosan tesznek-vesznek mobiljukkal, játszanak vele, kézről-kézre adják; a készülék ’face-to-face’ kapcsolatokhoz segíti hozzá őket. Persze arra is használják a mobiltelefont, hogy egymással a távolból kommunikáljanak – amit természetesnek és pozitívnak kell tekintenünk. A mindenütt-jelenlévő kommunikáció mélységes emberi igényt elégít ki, s a gyermekeknek is igen nagy igényük van a kapcsolattartás lehetőségére.

Összegzésként elmondható, hogy társas kapcsolatainkban nagy hasznát vehetjük a digitális korunk nyújtotta „mentőöveknek”- mint a mobil-, amik segítenek kihalászni minket az elidegenedés és elzárkózás tengeréből. Nyíri Kristóf gondolata remek lezárása lesz ennek a mobilkommunikációval foglalkozó fejezetnek: „MMS útján autentikus vizuális itt- és-most információkkal fordulhatunk rokonainkhoz és közeli barátainkhoz. Látunk valamit, nem akarjuk magunkba fojtani, és nem is kell magunkba fojtanunk. Hasonlóképpen szövegek esetében. Eszünkbe jut valami, friss hírt kapunk, egy emlék nem hagy minket nyugodni – mindezeket nem kell magunkba fojtanunk, és nem is fojtjuk magunkba. A mindenütt-jelenlévő multimodális összekapcsoltság jegyében, s ama készülékek jegyében, amelyek a multimodális gondolatok gondolásához és továbbításához szükséges erőfeszítéseket drámaian csökkentették, láthatólag egyfajta visszatérés vette kezdetét a kevésbé elidegenedett kommunikációs viszonyok világába.”[11]


dvp0536013_veer.jpg


[1] Saját szerkesztés. Forrás: A digitális jövő térképe (A magyar társadalom és az internet); gyorsjelentés a WIP magyarországi kutatásainak eredményeiről (2006) http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b027.pdf  2008.11.03

[2] Nyíri Kristóf: Mobiltárs a szélessáv sodrásában; Magyar Tudomány 2006/7, 856 o., elektronikus úton: http://www.hunfi.hu/nyiri/Nyiri_Mobiltars.pdf 2008.10.11.

[4] Saját szerkesztés. Forrás:  Hatóság által készített felmérés (2007 július) 30. Oldal http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=12805 2008.10.30.

[5] Nyíri Kristóf: A mobiltelefon 2005-ben-hol tartunk ma?  c. tanulmánya; Világosság 2006/1. 40. oldal; elektronikus úton:  http://www.epa.oszk.hu/01200/01273/00027/pdf/20060227155728.pdf 200810.11.

[6] Saját szerk. Forrás: Nemzetközi Hírközlési Hatóság által készített felmérés (2007 július); 30. Oldal http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=12805 2008.10.30.

[7] Az i-mode egy 1999-ben indult, japán eredetű vezeték nélküli szolgáltatás, amely az európai WAP rendszerhez hasonlítható, ám annál sokkal fejlettebb és népszerűbb. Az ezen technológiát támogató telefonok gyorsan érik el az interneten a multimédiás tartalmakat, illetve gyors a levelezés (iMail) és az képüzenet küldés is (iMMS). Az ügyfelek a fix havidíj mellett az adatforgalomért és a tartalomszolgáltatásért is fizetnek

[9] Nyíri Kristóf: Mobiltárs a szélessáv sodrásában; Magyar Tudomány 2006/7, 848 o. Eredeti forrás: Natural-Born Cyborgs: Minds, Technologies, and the Future of Human Intelligence, Oxford: Oxford University Press, 2003, 5. o.

[10] "Gyorsan élő modern világunkban a magunk társas hálózatával folytatott kommunikációnk mennyiségileg és minőségileg komolyan korlátozott volt. Most a mobiltelefonos pletykálkodás helyreállítja összekötöttségünk és közösségünk érzését, és ezzel ellenszert kínál a modern élet kényszereivel és elidegenedettségével szemben.”

Kate Fox, "Evolution, Alienation and Gossip: The Role of Mobile Telecommunications in the 21st Century", http://www.sirc.org/publik/gossip.shtml 2008.11.21

 

[11] Nyíri Kristóf: Mobiltárs a szélessáv sodrásában; Magyar Tudomány 2006/7, 852 o. elektronikus úton: http://www.hunfi.hu/nyiri/Nyiri_Mobiltars.pdf 2008.10.11.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 19
Tegnapi: 68
Heti: 209
Havi: 1 978
Össz.: 286 782

Látogatottság növelés
Oldal: Mobiltelefónia
A homo digitalis kora - © 2008 - 2017 - homodigitalis.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »